Éjszakai OB
Idén sikerült!!! Végigtaláltam!
:-) 2002-ben rossz térképet vettem el, tavaly pedig
egyszerûen meghaladta képességeimet a pálya
teljesítése, így két éves "sorozatot"
törtem meg idén azzal, hogy idén értékelhetõ
eredménnyel értem célba. A tavalyi Éjszakai
OB után elhatároztam, hogy többet nem indulok
éjszakai versenyen, de az idõk változnak, én
pedig idén már azt határoztam el, hogy azért
is felkészülök az idei versenyre. Szeptember elején
el is indultam másik két éjszakain is, a Szentendrén,
meg a Szélrózsán,
igaz az utóbbit nem sikerült befejeznem. De én
igazán mindent megtettem, és a rendezõk is támogatták
törekvésemet, nyílt terepre rakták az OB-t.
Itt mennie kellett, még éjszaka is! Persze azért,
hogy ne legyen már olyan jó dolgom besorsoltak elsõ
indulónak, nehogy esetleg legyen kivel futnom... Na nem baj,
innen szép nyerni gondoltam, és egyébként
is, az igen csekély induló létszám miatt
úgy széthúzták a rajtidõközt,
hogy amúgy is minimalizálták az együttfutásokat
amennyire csak lehetett. Szóval 25-én este nekivágtunk
az utolsó elõtti bajnokságnak, hogy megmérettessük
magunkat, és mind az éjszakai, mind az összetett
bajnoki címért megküzdjünk.
Noha éjszaka kisebb szerepet kellene kapnia a futósebességnek,
ezen a speciális nyílt terepen én mégis
arra számítottam, hogy nagyon gyors lesz. Persze ez
nem meglepõ, semmi sem akadályoz, csak a sötét.
Mostmár egy hónapja nagyjából rendesen
edzettem, viszont ettõl kicsit fáradt is voltam. Számítottam
rá, hogy el fogok fáradni még a vége elõtt,
ezért lassabban akartam kezdeni. Hát ez szokás
szerint nem igazán sikerült. Az eslõ átmenetet
nyertem, noha kicsit még bizonytalankodtam is, valamint elsõ
esésemet is begyûjtöttem. (amit késõbb
több másik is követett...) A kettes pont nagyon egyszerûnek
nézett ki, és az is lett volna... nappal... De így
este nehezebb volt, én meg elkönnyelmûsködtem,
és az elsõ két perc hibámat máris
elkövettem. Innentõl már nem volt taktika, hogy
könnyebben fussam az elejét, futottam, ahogy tudtam, lesz
ami lesz. A hármast kifogtam, a négyesre viszont kicsit
hibáztam, elég nehéz volt olvasni a térképet,
mivel az laminálva volt, és a lámpafény
visszaverõdött róla, és amúgy is
kicsit furcsák voltak a színei... Az következõ
pár pont viszont jól ment, gyakoroltam az iránymenetet,
próbáltam olvasni a domborzatot, és futottam,
ahogy tudtam. Ez a jó sorozat a 10-es pontig tartott, ahol
hibáztam is egy kicsit, de igazából itt már
kezdtem fáradni. A 11-re újabb hiba, de a 12-est viszont
szépen megfogtam. Isti viszont nem, õ hibázott,
így pont holtversenyben én is újra az élre
álltam. A 13-asra egy kicsit eltértem az iránytól,
de ezt viszonylag gyorsan fogtam, majd a 14-esre átvettem a
vezetést pár másodperccel. Dani pedig itt már
több mint 3 és fél perccel volt lemaradva. Innen
azonban csináltam 3 olyan átmenetet, amikkel az elsõ
helytõl elbúcsúzhattam, és majdnem Dani
is elém került. Mindhárom átmeneten útvonalat
kellett volna választani, de nagyon rosszul sikerült ezt
megtennem, miközben egyre csak fáradtam. Isti elhúzott
tõlem, Dani pedig Fodor Jocival futva sorra nyerte az átmeneteket
és feljött a nyakamra. A 18-as könnyû pont
volt, egész messzirõl láttam is már, mégis
itt is nagyon sokat kaptam. A következõ pont egy hatalmas
útfutás volt, és itt szerencsém volt.
Ugyanis én már rettenetesen lassan tudtam csak futni,
és az, hogy itt nem elõzött be Dani az csak annak
köszönhetõ, hogy õ hibázott a pontra.
Az átmenetben viszont még így is megvert... A
befutón még összeszedtem minden erõmet,
és beértem... a második helyre.
Isti begyûjtötte 10. bajnoki címét, és
az összetett bajnokságban egy pont elõnyre tett
szert. Az egy hét múlva esedékes Nappali OB-n
azonban még minden nyitott, és mindannyian nyerni akarunk
az biztos! :-) Így jó versenyezni!