Pénteken felmérővel kezdődött a program. Persze szerdán esett le idén az első komolyabb hó, ami önmagában nem lett volna baj, de sajnos a vádlim nem csípte túlságosan és már eléggé az elején beállt. Nade kezdjük az elején.
A táv 15km volt 1km-es terep körökkel. Elterveztem, hogy nem futok el az élmezőnnyel, mert tudtam, hogy gyorsabbak és úgysem fogom bírni velük sokáig, csak kiütöm magam. Hát ezt nem sikerült betartanom. Az elején annyira könnyen esett a futás, hogy nem tudtam nem az élbojjal futni. Úgy gondoltam, hogy a hó a gyorsabbakat jobban akadályozza, és így kisebbek a különbségek. Lehet, hogy ez így is volt, minden esetre nekem is csak az elején esett könnyen a futás. Az első két körben nem volt semmi probléma, elfoglaltam a helyem a sorban. Józsa Gabi vezetett, mögötte Kovács Ádám, Bogos Tomi, Pelyhe Dani, majd pedig én. Minket Létra és Zöldesi Andor követtek egy kicsit lemaradva – ideiglenesen. A második kör után Danival elkezdtünk leszakadni a villámlábú triótól, és a trió is szétesett. Gabi nem, hogy lassult volna még gyorsítani is tudott, és a felmérő legjobb körideét futva ellépett Ádámtól és Tomitól. A negyedik körrben kezdtem kifulladni, a pulzusom az eget verdeste, és kicsit émelyegtem is. (Ebben azért az is benne volt, hogy 1 órát csúszott a rajt az előre kihírdetetthez képest, így a kajálásom, amire sajnos elég érzékany vagyok teljesen rosszul sikerült és már a rajt pillanatában éhes voltam egy kicsit.) Szóval az ötödik körre leszakadtam Daniról, a hatodikra meg már szem elől is elvesztettem. De nem maradtam sokáig egyedül, a hetedik körben utolért majd meg is előzött a Létra-Andor duó. Ekkorra már elég rosszul voltam és a vádlim is görcsben állt, így nem tudtam felvenni velük a lépést, elengedtem őket. Ezután a nyolcadik kör volt a mélypont a felmérőben. Lelkileg egy kicsit megtörtem, attól hogy Létráék ilyen simán elléptek tőlem. Aztán amikor az órámon láttam a köridőt tudtam, hogy azért ennél még többre vagyok képes, és erőt vettem magamon. A következő két körben először tudtam a felmérő során jobb kört menni az előzőnél. A lendület a tízenegyedik körig tartott, amikor is utolért Szabó Bandika is… Õ a nyolcadik körig egészen egyenletesen futott, utána viszont elkezdtett gyorsulni, ami egész egyedi jelenség volt. Azt hiszem itt már nem túl sok kedvem volt ehhez az egész felmérőhöz (+nagyon fájt a vádlim), úgyhogy igazából meg sem próbáltam vele elfutni. Õ csak 12 kört futott, várható volt, hogy úgyis hajrázni fog, tehát esélyem se lett volna előtte maradni, és nekem még 4 köröm volt hátra! A 13. körig megint folyamatosan lassultam és majdnem megint elétem a mélypontot, de mivel már csak két kör volt hátra megkerestem a maradék energiáimat és egy kör stagnálás után az utolsót sikerült megnyomnom egy kicsit.
Józsa Gabi magabiztosan, szépen egyenletesen futva fölényesen nyerte a felmérőt. Kétség sem fér hozzá, hogy ő a legjobb futó köztünk. Bogos Tomi is elfáradt a 10. körre, és lemaradt Ádámtól, aki szintén szépen egyenletesen befutott a második helyre. A Létra-Andor duó utolérte Danit is, aki velem ellentétben fel tudta venni velük a lépést, és Andor 12. körbeli kiszállása után egészen a célig fej-fej mellett futott Létrával.
A futásom pocsék volt, az eredmény azonban mégsem lett oylan tragikus. A tavalyi felmérőkkel összehasonlítva nem növekedtek a különbségek köztem és a mezőny közt. Egyedül Bandika bosszant egy kicst. :-)

Szombaton technikai edzések következtek a programban. Sajnos az előző napi futás egy kicsit rányomta a bélyegét az edzésekre. A vádlim elég pocsék állapotban volt. Délelőtt még egész tűrhetően tudtam vele futni, de délutánra teljesen kikészültem.
Délelőtt 3 pálya volt, egy ablakos, egy sávos, és egy domborzati fázis. A terep nekem nagyon tetszett, nem gondoltam volna, hogy ilyen jó terepek is vannak a Nyírségben. Persze mindez nyáron, amikor felnő a csalán, és az akácos is sokkal sűrűbb a lomb miatt, akkor kevésbé lett volna kellemes. De így télen pár (száz) karcolástól eltekintve tök jó volt! A sávoson és a domborzatin én voltam a leggyorsabb, noha csúsztak bele hibák, de úgy tűnik a többieknek több volt. Az ablakoson nekem is volt benne egy jelentősebb hiba, így itt csak a 7. helyet szereztem meg.
A részletes eredmények elérhetők itt: ablakos, sávos, domborzati, és összetett.
Délután csak két pálya lett volna. A terep sokkal gyengébb volt, mint a délelőtti. Itt csak nagy dombok voltak, semmi finomság. Az első egy tömegrajtos (kombinációk nélküli) edzés volt domborzati térképen. A terep tájékozódásilag nem állított túl sok feladatot, így a tömegrajttal egy gyilkos rohanássá alakult az edzés. Másra sem volt szükségem remek fizikai állapotomban… A pálya kétharmadáig még bírtam a tempót. Ádám, Bandika, Dani, Bogos Tomi, és én alkottuk az élbojt, és csak úgy suhantunk át az erdőn. A vége előtt 3 átmenettel a szokásosnál is gyengébb átmenetek jöttek, nagy réteken keresztbefutás, meg hasonló technikás dolgok. Itt én már alig éltem és az utolsó 1km-n futásban kaptam egy percet Ádámtól. (eredmények)
Ezután még kimentem a második pályára levezetni, de a hármas pontnál már szédültem, úgyhogy inkább visszajöttem a célba…