Itt Uppsalában még javában tombol a tél, tegnap is leesett vagy 20 centi friss hó, maga alá temetve a már eddig is elég sok mindent maga alá temető havat. Ma reggel a szép napsütésre ébredve az volt az első dolgunk ausztrál lakótársammal, hogy megnézzük, mi maradt meg a korábbi igen szövevényes sífutó nyomhálózatból. Ez eredmény: hát semmi. Persze nem is nagyon számítottunk másra. Elég volt kinézni az ablakon, hogy tudjuk, nemigen fogunk mi itt ma érdemben sífutni. Meg kell várni a nyomfektetést, vagy legalább, hogy mások kijárjanak nyomokat. Ettől függetlenül azért jól szórakoztunk! Pl. elkezdtem egy új sportot is űzni: a síugrást…

Olvasd el ezt a bejegyzést

Hova jutottam?! Két egymást követő bejegyzésben is Istivel kapcsolatban írok… Ez már a tényleg vég, nem igaz? De mentségemre szolgáljon, hogy ezúttal kifejezetten ő akarta. Már-már szinte felszólított rá, hogy írjak róla. Hát lehet ennek ellenállni? Ráadásul aktualitása is van a dolognak, hiszen én magam sajnos változatlanul sérült vagyok, így egyébként nem sok mindenről tudnék írni, Ő viszont visszavonult!

IGEN, JÓL OLVASTÁTOK: ZSEBE ISTI VISSZAVONULT!
Olvasd el ezt a bejegyzést

Sajnos az eredeti hógolyózós animáció már nem elérhető, de itt van helyette néhány kép, hogy aki lemaradt róla, az is el tudja képzelni, milyen is lehetett…
Olvasd el ezt a bejegyzést

Svédül Hitta ut, azaz nyersfordításban találj ki. Ez a neve annak a hivatalosan szabadidős és egészségmegőrző, de nem mellesleg egyben tájfutást is népszerűsítő programnak, amin a napokban fogok elkezdeni dolgozni. A program lényege, hogy a programba bekapcsolódó komplett város és az azt övező zöldterületek megrajzolásra kerülnek tájfutó jelkulccsal, az így kapott térképből pedig minden háztartás kap egy példánnyal. A térképen persze pontok is vannak, amelyeket a kimozduláshoz kedvet kapott emberek felkereshetnek, de a dolog hangsúlya sokkal inkább a kimozduláson van, mint maguknak a pontoknak a felkeresésén. Azok csak az eszközök, a tájfutó térkép pedig a körítés.
Olvasd el ezt a bejegyzést

Egyik kedves uppsalai tájfutótársam legyártott egy tájfot-O játékot arról a területről, ahol idén nyár közepéig én magam is laktam (azóta kemény 400 méterrel arrébb költöztem). Konkrétan az első képen látható mászókától balra látható erkélyek közül a legfelső emeleten lévő, a mászókától számított második volt a miénk.  :) A térkép méretaránya 1:1000-es, “mikrosprint”. Nagyításhoz katt a képre! Jó szórakozást! :)
Olvasd el ezt a bejegyzést

Akárcsak otthon, a héten itt Uppsalában is leesett az első hó. Csak itt kicsit több. :) Egy szó, mint száz, tegnap előkaptam a pincéből a léceimet, hogy leteszteljem, vajon emlékszem-e még a sífutás mozgásformájára. És a válasz: Igen! Ami azért is igen örömteli, mert az utóbbi hetekben egy kisebb sérüléssel bajlódtam, ami miatt a futóedzéseim ugyancsak korlátozottak voltak.
Olvasd el ezt a bejegyzést

Feltételezem, hogy a többség még emlékszik a két héttel ezelőtti csúfos véget ért technikai edzésemre. Amikor 97 perc alatt az 1 fokos havasesőben  a kitűzött pálya felét se tudtam teljesíteni. Ma délelőtt jött el az ideje, hogy egy újabb kísérletet tegyek.
Olvasd el ezt a bejegyzést

Valószínűleg már mindenki képben van egy átlagos téli edzéshetem lefolyását illetően, de azért, hogy teljes legyen a kép, itt jön a befejező epizód: a hétvége. Természetesen ez sem telhetett el tájfutás nélkül, a csúcspont pedig egyértelműen a vasárnapi Vinterrejset volt. Ez egy évről-évre megrendezésre kerülő helyenként már-már beteges poénverseny, melyet a klub juniorjai szerveznek – egyébként megdöbbentő profizmussal. Az idei felvonásnak egy hozzávetőlegesen 20 éves térkép szolgát alapul, és ezt rontották még tovább szándékosan. A verseny honlapja szerint a Vinterrejset “Probably the best rejs in the world”, és ha ők mondják, akkor valószínűleg így is van!
Olvasd el ezt a bejegyzést

Gondolom a többség, vagy legalábbis azok, akiket az előző bejegyzés játéka csak egy kicsit is megérintett, most mindössze a csütörtöki technikaim útvonalára számítanak, de nem úgy van az ám! Először még a szerda jön a sorban, ha már egyszer elkezdtem ezt a hetet napról napra megörökíteni itt a blogomon. És ha szerda, és tél, akkor éjszakai. Ezek itt együtt járnak Uppsalában. Most novemberben még csak minden második héten, de aztán decembertől minden héten ez lesz a program. Most szerdán volt az első ilyen edzőversenyünk, merthogy ezek szinte inkább kisversenyek, mint edzések, és mivel az előző szezonban csúfos kudarcot vallottam, 7 rajthoz állásból összesen 3 értékelhető célba éréssel, most egy jó kezdéssel szerettem volna megfordítani ezt a trendet.
Olvasd el ezt a bejegyzést

Alább látható a ma délelőtti technikai edzésem térképe. Egyelőre útvonal nélkül. Be kell valljam, elképzelhető, hogy a múlt heti hasonló edzés viszonylagos sikerén felbuzdulva ezt a mostanit egy kicsit túlzásba vittem. Már ami a tervezett pálya nehézségét illeti. A koncepció ugyan az volt, elsősorban a tájolóhasználatra, és a térkép leegyszerűsítésére épülő technikai edzés, könnyű futás formájában teljesítve. Ezúttal 10,5km volt a légvonaltáv, direkt hosszabb, mint szombaton, mivel most 90 percesnek terveztem az edzést. Azt, hogy mindez hogy sikerült, majd csak holnap osztom meg a közzel, előtte még játékot hirdetek!
Olvasd el ezt a bejegyzést